2010. július 29., csütörtök

Így volna valóban?

Valóban senkiben
nem bízhatok igazán?
Valóban testvérből ellenséget gyárt,
ez a világ?

Nekem az ilyen világ nem kell,
nem szenvedek többet,
Csak a most, csak a pillanat,
ami fogva tart, ami hajt.

Lehet h törött a kar, a szárny,
és érzem sokáig úgysem bírom már,
de hajtom, érzem amíg forr a vérem,
addig a húrokat a kezem alatt érzem.

nem várok csodát én sem, te sem tedd,
fejedet lehajtani ne engedd
Harcolj, amig harcolhatsz
Most élsz, Tiéd a pillanat!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Lájkolj!