Három percig nézem a Holdam
és a csillagokat
az égről ritkán pottyanó álmokat
és csak pusztítom magam
Három percig várom a csókodat
és hogy lássam az arcodat
az örökké fénylő álmomat
és csak pusztítom magam
Három percig állok a tó szélén
és nézem a tükör arcomat
azt a kissé elmosódott de valódi arcomat
és csak pusztítom magam
Három perci állok egy magányos utcalámpa alatt
Állok és látom a földön, a saját negatívomat
Lehet, hogy a negítivval eggyütt goldolhatnék szabadabban
Hát hanyatt fekszem és nézem a csillagokat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése