Ül Steve egy padon, egy parkban, valami tó mellett.. ami kicsit zajos helyen van, ugyhogy nem kaphat itt teljes nyugalmat. Csak ül és gondolkozik a régi képeken.. a régi dalokon.. a régi szerelmeken ..
Épp a telefonját lapozgatja, a lejátszóba benyom egy olyan zenét amit még tavaly tett rá erre az ütött kopott kis Walkmanre és zene hallgatás közben talál egy régi képet magáról és egy lányról.. Az a lány a volt barátnője, aki miatt nagyon sokáig padlón volt, ezért gyorsan tovább is lapoz.. majd pár perc mulva visszatér a képhez.
Miért is fáj ez nekem ? " - gondolta.. És elmosolyodva nézte a képet.
Hirtelen rájött, hogy semmi értelme a múlt rossz emlékeiben kutatni, amikor ott vannak a jók, persze mindegyik jelen van .. de az ember arra gondol vissza amire akar..
Steve nagyon jól tudja azt is, hogy a mostani állapota sem fényes és... Meg kell szakítania a gondolat menetet mert megjött Tom és barátnője Carmen. Menniük kellett haza, ugyhogy hamar össze kellett szedni a cuccokat és ülni a kocsiba.
Érdekesnek tartja Steve magában hogy csak akkor érzi ugy hogy rossz kedve van, ha egyedül van és nem érti miért van ez..
Mind hárman beszállnak a kocsiba és Stevee feltűnően hangosan csapja be az öreg autó nyikorgós ajtaját. Tom beindítja a motort, elindulnak és egy pillanat alatt eltünnek a horizonton...
Háát..Csak az a baj vele, hogy az eleje múlt időbe van, utána meg áttérsz jelenbe, ami egy erős váltás, és ez így eléggé érdekes..Mintha el lenne vágva.
VálaszTörlésKöszi hogy szóltál :)
VálaszTörlésKi is javítottam :) ;)